Posted on Hozzászólás most!

21 napig a komfortzónámon túl

Creative-Coaching, 21 naps kihívás, videózás, komfortzóna, kilépés

Általánosságban az emberek vegyes érzéseket táplálnak a kihívásokkal kapcsolatban. Van aki, kényszert, nyomást, megfelelést érez, van aki, izgalmat, inspirációt, vonzást. Valójában pedig óriási ereje van, hiszen ha nem másképp, akkor így biztosan ki tudsz lépni a komfortzónádból, főleg ha ezt “ország, világ előtt teszed”.

Mindig is imádtam a kihívásokat, imádtam a határokat feszegetni, imádtam próbára tenni önmagam…, így történt akkor is, amikor a 21 napos Facebook élő videózásba belekezdtem. 21 nap alatt a Creative-Coaching körül, ezt a nevet adtam neki.

Már egy ideje aktívan részt veszek egy vállalkozásfejlesztés programsorozatban. Októberi hónap témája a videózás volt, melyet Vermes Eszter, a ComfortingSoul alapítója tartott. Rengeteg hatékony javaslat, “kamerabetegséget” gyógyító jótanács. Tetőzte még a kedvem az Instagramos #zsolyachallenge 21 napos kihívása.

A legnagyobb csábítást az adta, hogy rendszeresen beleesek a csapdámba, azt gondolom, hogy amit én tudok vagy látok a Creative-Coaching szolgáltatásaival és életstílusával kapcsolatban, azt mindenki tudja és látja. Valójában pedig nagyon nem… nos akkor, “gyerünk, mutasd meg élőben”, ez lebegett a szemem előtt. Nincs videóvágás, nincsenek simítások, csakis az igaz valóság. 

Célom az volt, hogy minél tágasabb körben mutassam be, hogy miről is szól a Creative-Coaching, milyen szemléletet képvisel, mi az az életérzés, amelyet a LEGO® által igyekszem átadni, milyen vagyok én, Ági valójában, hiszen velem találkoznak nagyrészt az ügyfelek. Másrészt nyakon szerettem volna csípni a kamera iszonyom. 

Kisebb-nagyobb sikerekkel úgy gondolom, sikerült is. Nézzétek csak, néhány gondolat, ami Neked is hasznos lehet:

Nagyobb sikerek, büszkeség:

  • rengeteg pozitív visszajelzést kaptam a videók hasznosságáról, nemcsak követőktől és ügyfelektől, hanem szakmai berkeken belül is,
  • iszonyat izgulós voltam, rettegtem a kamerától, a videók elején ez ki is tűnik. Egyik pillanatról a másikra vetkőztem ezt le, míg egyik nap 120 volt a pulzusom a videózás előtt és közben, addig másnap, mintha kicseréltek volna, egyszercsak elengedtem a zavartságot, szégyenlősséget,
  • kitartottam. Voltak olyan pillanatok, amikor az egészet a hátam közepére sem kívántam, volt, hogy ezért csak este 22.00 után jelentkeztem be. De nem adtam fel,
  • a kihívás elején el sem tudtam képzelni, hogy mi a búbánatról fogok 21 napig beszélni. Aztán ahogy teltek a napok és készültek a videók, figyeltem a visszajelzéseket, a kérdéseket és szép lassan összeállt a kép,
  • mindenképp azt tűztem ki, hogy a videók alatt önmagamat adjam, semmi megjátszás, semmi színdarab, csak az igazi, valós Ági. Tudom jól, hajlamos vagyok a megfelelésre, azt hiszem ezt sikerült jól kizárni.

Kisebb sikerek, tanulságok:

  • egy telefonos állvány, legfőképp megfelelően beállítva, mindig jó tokatakaró. Nem is próbálom leplezni, hogy hányszor próbáltam leplezni…, a tokám :))),
  • tegyem magam repülő üzemmódba, ha élőzők, különben biztosan akkor akar valaki telefonon elérni,
  • szükséges a content terv, a stratégiai felépítés. Hiába, nem véletlenül találták ezt ki. Vannak olyan témák, amelyek fontosak, de nem kerültek be a 21 napba, nem terveztem bele előre. Utólag hiányolom őket,
  • egyszerre csak egy témát szabad érintenem. Én, akinek extra energiát kell fektetni a fókuszálásba, hiszen hajlamos vagyok ezerfele figyelni, nem szabad ilyen rövid idő alatt több témát érintenem. Mert végül mindenről akarok beszélni, és végül semmiről sem fogok,
  • ha nincs kedvem, lendületem a videózáshoz, egyértelműen érződik a videó minőségén, sőt, az energián, a kisugárzáson is,
  • a napi vázlat ne legyen liturgia, szigorúan csak kulcsszavak, különben rá sem tekintek,
  • enyhíti az izgulást, ha nem azt érzékeltetem magammal, hogy az egész világhoz beszélek. Legyen egy ideális ügyfél, egy hallgató fül, akit magam elé képzelek, sokkal könnyebb minden.

Legnagyobb tanulságom az volt, hogy sokszor elindulni nehéz, ennek ellenére menni kell, csinálni, gyakorolni, tanulni, fejlődni, felállni és továbbhaladni. Lehagyni a félelmet, a rossz beidegződéseket, a nyomást, a megfelelést.

Indulj el, csak csináld, így végül Tied lehet a láthatatlan győzelmi fáklya.

Téged mi tudna rávenni, hogy belevágj egy 21 napos kihívásba?

p.s.: Amennyiben szívesen inspirálódnál és megnéznéd videóimat, megtalálhatod a Facebook oldalon:  http://www.facebook.com/CreCoVKA

Ha pedig belevágnál, de szükséged van támogatásra, motivációra, vagy egy utolsó lendületre, írj az info@creative-coaching.hu-ra.

 

Posted on Hozzászólás most!

9+1 lépés, út a 48 órás internetmentes elvonuláshoz

Creative-Coaching, énidő, internet nélkül, 48 óra,

…csak pörgetem, csak pörgetem, pörgetem, várom a csodát, egy hasznos morzsát, egy érdekfeszítő felcsillanást, egy ízes posztot. Szomjazom az ingerre, mégtöbbre, mégtöbbre. Állok a sorban, pittyen a telefonom, előveszem, pörgetem. Ülök a kocsiban, piros lámpa, unatkozom, előveszem a telefonom, pörgetem. Hazaérkezek, megállok a pultnál, felvillan a telefonom, előveszem, pörgetem, hmmm… micsoda kommentek, elolvasom, jéééé egy ismerős, megnézem a profilját, nahát, ott járt ahol én is, átkattintok… és bummm, eltelt 15-20 perc az életemből, haszontalanul. Akár naponta többször is.

Kutatások bebizonyították, hogy naponta min. 1 órát töltünk a telefonunk bizergálásával, -1 órát-, óriási idő. Havonta átlagosan 30 óra, több mint egy nap! Mi mindenre elegendő az az 1 óra naponta?! Egy új nyelv megtanulásához?! Egy vágyott könyv elolvasásához?! Közös minőségi idő a párunkkal?! Egy kis énidő?! Netalántán egy saját vállalkozás felkészüléséhez?! Sajnos nem jellemző, hogy leltározzuk a hétköznapjainkat, hogy mi mindennel töltjük ki a 24 órát és abból hány perc telik elvesztegetett tevékenységek tömkelegével.

Észre sem vesszük, hiszen olyan, mint az aprópénz, eltörpül. Pedig nem véletlenül mondják, sok kicsi sokra megy.

A fent leírtak saját felismerések. Semmi sem szentírás. De azt gondolom, hogy sokunkat érinthet. Akár Téged is? Próbáld ki, csak 48 óra internet nélkül! Csodákra képes. Elmondom én miképp csináltam:

  1. lépés: megnéztem a Social Dilemma című filmet és elgondolkodtatott. Folyamatosan futott a háttérben amit ott láttam és hallottam.
  2. lépés: egyre inkább feltűntek az üzenőfalamon jelenlévő “fake” posztok. Az eltorzult látszat…, amihez folyamatosan hasonlítgattam magam, a vállalkozásom, akarva-akaratlanul. 
  3. lépés: egyszerűen felismertem, hogy kisebb nagyobb túlzásokkal nem tudok meglenni a telefonom nélkül. Folyamatosan hívogat… “lépj be, gyerünk, pörgess. Ingert!” Kisgyermekes időszakom előtt sokkal többet találkoztam emberekkel. Vágytam rá. Most…, habár a vállalkozásomból adódóan valamennyire kielégül ez a hiány, mégis egyszerűen hozzászoktam ahhoz az információáradathoz, amit a közösségi média biztosít a mindennapokban.
  4. lépés: az Árkádban sétálgatva ledöbbenve figyeltem, miközben anyuka és apuka lelkesen pörgeti a telefonját, addig a kb. másfél éves legényük felfedezőútra indul. Ebből Ők semmit sem érzékelnek. Hidegzuhanyként ért, tejóég, ebben nő fel a mi Vilmosunk is! Ezt látja az őseitől?! Ezt utánozza le?! Eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább!
  5. lépés: következő lépésem az volt, hogy mind a hangjelzéseket, mind pedig a főképernyőn felvillanó jelzéseket lekapcsoltam, az összes közösségi média felületről. A hálószobában nincs helye az internetnek, reggel, ébredést követően, min. 1,5 óráig nem kapcsolom be a Wifit. Függőség csökkentésének kis morzsája, de annál nagyobb erővel bír.  
  6. lépés: 48 órás önkéntes internetmentes elvonulásra küldtem magam. Eddig kétszer. Először “kiküldetésben”, amikor elutaztunk, másodjára pedig itthon. Egyik sem volt könnyebb vagy nehezebb. Sőőtt… a vártnál sokkal jobban reagáltam.  
  7. lépés: kitartás, a kisördög folyamatosan zakatol: “Kapcsolj be! Csak 1 posztot nézz meg! Csak ennek az ismerősnek nézz utána! Csak ezt keresd meg az interneten!” Nem, nem és nem, erősnek kellett lennem, hogy ellen tudjak állni. 
  8. lépés: kitartás, a kezem megszokta, hogy automatikusan nyúlok a telefonhoz és pörgetem. Rengetegszer azon kaptam magam, hogy már nyúlnék is érte! Nem, nem és nem, figyelmeztettem magam.
  9. lépés: még mindig a kitartás, könnyen találtam volna indokot, hogy miért kapcsoljam be újra a netet. Nem, nem és nem, és egyre könnyebb lett az érzés. Elkezdtem felszabadulni. Elkezdtek halkulni a külső zajok. Elkezdtem meghallani saját magam, a belső hangom. Lenyugodtam. Csak tettem a dolgom, tettem ami jólesik… újra éreztem az áramlást, a flowt. 
  10. lépés: vasárnap 19.00 és kibírtam. Vállonveregettem magam, sokszor. Szuperjó érzés volt. 48 óra alatt lefestettem Vilmos kiságyát, újranéztem a kedvenc sorozatom, Selfmade, délután szundikáltam, elkezdtem olvasni a régóta betervezett könyvem, moziban voltunk, és legfőképp sokkal de sokkal több időt töltöttünk beszélgetéssel a férjemmel. 

48 óra után ismét bekapcsoltam az internetet, beléptem a közösségi felületekre. Pörgettem, pörgettem, vártam a csodát, legnagyobb megdöbbenésemre rájöttem, hogy semmiről sem maradtam le! Semmiről az ég adta világon. Kicsit olyan érzés volt, mint a Barátok közt sorozat, ha kihagysz két hetet és becsatlakozol, rájössz, hogy minden ugyanott folytatódik.

48 óra internetmentes elvonulás, receptre írnám! Kipróbálod?

Posted on Hozzászólás most!

Építő kockák és a kovid

Creative-Coaching LEGO Coaching tisztítás COVID kovid Győr önismeret önfejlesztés fejlődés karrier vállalkozás

“Bizonyára Neked is megfordult a fejedben, hogy tök jó dolog ez a legósdi, de miképp történik a kis darabkák fertőtlenítése, megtisztítása, főleg ebben az információáradatos, kovidos időszakban?!

Két irányból közelítem meg a témát, egyrészt, hogy én, mint
szolgáltató, milyen lépéseket teszek meg a kockák higiénikus tartásán,
hiszen ez az egyik legfőbb eszközöm, másrészt, Te magad hogyan tudod
otthon tisztítani a saját kis kockáidat.

Építs kockákkal biztonsággal a Creative-Coaching szolgáltatásainak igénybevételekor

Az ülések, workshopok, összejövetelek során viszem magammal a kis kockákat, a kis építőkocka böröndömben. Érkezéskor általában kiterítem őket az asztalra, hogy minden apró kis specifikus darab láthatóvá váljon a résztvevők számára. Nos, ez rendben, de mi történik azután, hogy ezeket a kis darabkákhoz többen is hozzáérnek, megfogják?! 

Folyamatosan bújom az internetet, árgus szemekkel figyelem a socialmedia felületeket, zárt csoportokat, mit javasol, mire figyeljek, mit tartsak és tartassak be, hogy a hozzám forduló ügyfelek, felnőttek, gyerekek a legnagyobb biztonságban érezhessék magukat.

A folyamat az alábbiak szerint szokott történni:

  1. Belépéskor, minden program kezdete előtt, minden résztvevőnek kötelező kezet mosni, a járványügyi előírások szerint, erre megfelelő kézfertőtlenítő szerrel.
  2. Az asztalokat rendszerint fertőtlenítem, mielőtt kiterítem a kockákat.
  3. A teremben több helyen is elhelyezek novoSEPT+ kéz- és felületfertőtlenítő folyadékot, amely a WHO ajánlásával, kiváló vírus és gombaölő hatású, sőt egyszerre a bőrt is védi.
  4. A program végeztével fertőtlenítem az építő kockákat.
  5. Hazaérve 40 fokos, vegyszeres vízben, kézzel vagy gépben átmosok minden egyes darabot, majd egy elkülönített, erre a célra kijelölt törölközőn szárítom őket. 

Az otthoni tisztításról néhány gondolat

Az alábbi lépéseket javaslom:

  1. Tisztítás előtt mindenképp szedd szét az egyes kocka darabokat, hogy biztosan mindenhol meg tudd takarítani. Vond be a gyerekeket is, lehet ez egy családi program, ahol közösen egy nemes cél felé haladtok. Hogy mi a nemes cél? Nem másznak rá a hangyák a koszos legó darabokra (tapasztalat). Együtt sztorizhattok közben, egymásra figyelve. Versenyezhettek, hogy ki tisztít meg több darabot, aki nyer, az el is mosogathat.  
  2. A legó hivatalos oldala kifejezetten kitér arra, hogy a kézzel való tisztítást javasolják. A vízbe szappant vagy egyéb mosószert önthetsz, viszont azt követően figyelj oda a sima vizes átöblítésre is. A víz hőmérséklete ne legyen 40 foknál magasabb. 
  3. Amennyiben Neked is vannak olyan darabkáid, amelyek 10-15 évet a padláson ültek és megporosodtak, akkor használhatsz fogkefét vagy egyéb más kefét a tisztításhoz. Ügyelj, hogy ne dörzsöld túl erősen, mert kárt tehetsz a darabokban. Amennyiben Te is, hozzám hasonlóan, óvod és vigyázod őket, jobban, mint a szemed fényét.
  4. Használj ecetet a fertőtlenítésre. Negyed pohár ecet egy tál vízbe, hagyd 10 percig ázni, majd öblítsd le. Csilli-villi, fényes darabokat varázsolhatsz.
  5. Mosógépbe vagy mosógépbe is moshatod, bár a cég ezt nem javasolja, mert romolhat a kockák minősége. Ennek ellenére pozitív visszajelzések vannak a módszerről. Mindenképp használj mosózsákot vagy valamilyen ágyneműhuzatot, amibe belerakod a darabokat. A festett, mintás kockákat külön mosd, kézzel. Figyelj oda, hogy semmiképp se szárítsd gépben, mert nem tesz jót a kockáknak. 
  6. Szárításként legjobb megoldás, ha kiteríted egy pokrocon vagy törölközőn és hagyod egy éjszakát, hogy a szabad levegőn megszáradjon.

Ugye nem olyan bonyolult?! De!!! Sajnos nem egyszerű a kis darabkák tisztán tartása, de hidd el megéri. A kockák piaci ára stabilabb, mint az aranyé. Ki tudja, még egyszer ebből fogsz meggazdagodni. 

Posted on Hozzászólás most!

Úgy élsz, mint egy mák növény

Creative-Coaching Varju-Katona Ágnes

Gyakran kérdezik tőlem, hogy miképp viselem és kezelem az ügyfelek által hozott “csomagot”, hogy van energiám ennyi ember életét meghallgatni.

Egyszerű a válasz, imádom. Annyi, de annyi izgalmas élettörténet, annyi de annyi izgalmas sors. Egyszerűen azt érzem, hogy még még, mesélj, ne hagyd abba.

A minap egy új ügyfelemmel indultunk el a karrieralakítás, vagyis hát a magáhoztérés útján. A Hölgy a filmiparban dolgozik, eszméletlen tehetséges, 15 évnyi munka van mögötte, napi 14-16 órával. Mostanra elfáradt. Éreztem már az első alkalommal, hogy a túlélésért játszik, de felismerte, hogy ez nem mehet így tovább.

Ismerős lehet Neked is a helyzet. Valószínű Te is átértékelted a mögötted álló három hónapot. Lelassultál, mert muszáj volt. Bepótoltad azt a sok évnyi kimaradt pihenést, de nem csak Te, hanem a tested és a lelked is. És tudod milyen érdekes az emberi szervezet? Sok esetben kivárja a pihenőidőszakot és akkor robban, akkor üti ki a fejét a fáradság, a mentális és testi betegség. Képzeld a mák növény is ilyen. Egyszerűen nem bírja a sok csapadékot és a szélesőséges időjárást. Ilyen körülmények között elpusztul. A mák nagyon igényes növény, mint az ember.

Igényli a komposztot, de a frissen trágyázott földben elpusztul. Az emberi szervezetnek is folyamatosan érő komposztra van szüksége, a rendszeres pihenésre, a rendszeres feltöltődésre, a rendszeres lelki “karbatartásra”. Ha elfáradt, sokszor hiába dobunk oda egy adag trágyát, azaz egy adag alvást, gyógyszert, vitamint, sokszor már késő. Egyedül nem fog menni a túlélés.

A mák gyomirtása viszonylag egyszerű. Ki kell tépkedni a korai gyomokat. Ugyanígy tudsz tenni önmagadért, nap mint nap. Eltávolítod azokat a gyomokat, a hátráltató tényezőket az életedből, a megfelelést, a kizsigerelés, az önszabotálást. A biológiai védekezés sokkal hasznosabb, hatásosabb és olcsóbb is.

És nézd csak, milyen csodálatos a mák?! Megfelelő ápolás mellett az energiája virágzást hoz, majd “elfárad”, elhullajtja a virágait és párhuzamosan szép lassan kifejlődik a termés. Ezt teheted Te is önmagaddal. Folyamatosan ápold, mint a tested, mint a lelked. Teljesen normális, ha ettől függetlenül néha elfáradsz, de ha már nem bírod egyedül, akkor merj segítséget kérni. Mint az ügyfelem.

Ne feledd, a mák lehet tápláló élelmiszer vagy drog is. Rajtad áll, hogy melyiket választod.